|
 Tudtad-e,
hogy miért változtatja a kaméleon a színét? Sokáigazt hitték, hogy
rejtőzködés céljából veszi fel a környezet színétés mintázatát. Mára
azonban bebizonyították, hogy a kaméleonoknála színváltás a
kommunikációjuk része.
A kaméleon mélyebbés felszíni
bőrrétegeiben három különböző pigment van,és ezek különböző
koncentrációja révén jönnek létre a különbözőszínek, melyek a kaméleon
bőrén láthatóak. A kaméleonszínét nem csupán pigmentjei kombinációja
határolja be, dehozzájárul a jelen lévő fény intenzitása, a külső
hőmérséklet, akaméleon saját hőmérséklete, tehát ezek együttesen adják
azokata lehetséges színárnyalatokat, melyeket a kaméleon
képesmegmutatni az adott pillanatban a bőrszíneként.
Tudtad-e, hogy léteznek színt váltó drágakövek is?
Ezeket kaméleon köveknek lehet nevezni:
 ALEXANDRIT A
kaméleon kövek legismertebb képviselője az alexandrit. Az alexandrit a
krizoberill ásvány (BeAl2O4, berillium - alumínium-oxid) legértékesebb
krómtartalmú változata.
A krizoberilltől erős pleokroizmussal
(trikroizmussal, azaz három irányban más színt mutat) rendelkezik, és a
fényforrástól függően - a szelektív transzparenciának köszönhetően -
változtatja a színét. A nappali fényben (mely gazdag a rövid
hullámhosszú kék és zöld fényben) az alexandrit színe sötét, ill.
világos kékeszöld, sötét fűzöld, ill. olívazöld, míg esti izzó fényében
(mely gazdag a hosszú hullámhosszú vörös fényben) a kő színe
málnarózsaszín, vöröseslila vagy bíbor. A színváltozás mértéket az ún.
„alexandrit effektus”, %-ban szokás osztályozni: 100%, 50%, 25% és
ritkán 10%. Az utóbbit gyakran csak színeltolódásnak (colour shift)
nevezik. Az alexandrit rombos rendszerben kristályosodik, kéttengelyű,
pozitív és negatív optikai jelleggel is előfordul. Kristályai zömök
táblásak vagy oszlopos termetűek, általában hármas átnövéses,
álhatszöges külsejű ikrek. Az egyes kristályokra jellemző a
színzónásság. A „macskaszem” hatás csak rendezett zárványok esetén
figyelhető meg. A túl sok zárvány csökkentheti a kőtranszparenciát,
ezért is a legértékesebbek az áttetsző, kifejezett macskaszem hatással
rendelkező kövek. Minél rendezettebbek a zárványok, annál kifejezettebb
a szemhatás. A Moch-skála szerinti keménysége 8,5. Tipikus pegmatit
ásvány, de csillámpalákból is előkerül. Az alexandrit legfontosabb
lelőhelye Izumrudnije Kopi, a Közép-Urálban. Ezen lelőhelyet 1995-ben
kivonták a művelésből. Az ékszer minőségű kövek Oroszországon kívül
Brazíliában, Srí Lankán, Tanzániában és Madagaszkáron találhatók,
azonban mind az afrikai, mind pedig a Srí Lanka-i kövek gyengébb
színváltó effektussal rendelkeznek.
 ZULTANIT Zultanit
kereskedelmi neve a diaszpornak. A diaszpor ásványt (AlO(OH),
alumínium-hidroxid) még 1801-ben fedezték fel, de csak 1977-ben
fazettázták drágakőként. 2006-ig csupán a gyűjtők köve volt, most már
sok ékszer készül vele, főleg Törökországban, hiszen ott található a
drágakő minőségű diaszpor egyetlen lelőhelye. Pasztell, kissé gyöngyház
fényű, úgynevezett földszínekben pompázó kő, fehér fényben világos
olívazöld, sárgászöld színű, az izzólámpa fényében pedig púderszín,
piros ribizli színárnyalatait mutatja meg. Rombos rendszerben
kristályosodik, kéttengelyű pozitív optikai jelleggel, törésmutató
értéke 1,702-1,750. Kéménysége 6,5-7, könnyen és tökéletesen hasad,
allokróm, izomorf kationként tartalmazhat Fe-Mn-Cr-ot is. Nagyon ritkán
„macskaszem” hatással is található. Utánozzák színváltó üveggel és
kubikus cirkóniával is. A színe miatt összetéveszthető az andaluzittal.
 ANDALUZIT Az
andaluzit ugyancsak a kaméleon kövekhez sorolható, bár itt a
színváltozás nem függ a fényforrás spektrális eloszlásától, hanem a
megfigyelés irányától. Az andaluzit (Al2SiO5) ún. sziget szilikát,
rombos rendszerben kristályosodik és nagyon erős pleokroizmussal
(többszínűség) rendelkezik. Más pleokroós kövekkel - pl. cordierittel
v. tanzanittal - ellentétben, amelyek csiszolásakor a csiszoló mindig
igyekszik a jobb szín javára csökkenteni a pleokroós hatást, az
andaluzit esetében a feladat éppen a többszínűség fokozása. Így a
fazettázott kövek, ha más-más szögben nézik őket, borvörös, aranysárga
és a zöld színekben játszanak. Az andaluzitot mint követ először
1789-ben fedezték fel a spanyolországi Andalúziában. Innen származik a
neve is ennek a varázslatosan szép színjátszó kőnek, mely keménységének
köszönhetően (7,5 a Mohs-skálán) kiválóan alkalmas ékszerkészítésre.
Bár nagykereskedelmi mennyiségben nemigen, de mégis jól beszerezhető,
ráadásul igen kedvező áron.  GYÉMÁNT
A
kaméleon gyémántok nagyon-nagyon ritka kövek. Az enyhe, 120-150 ◦C
fokra melegítés hatására olívazöld színük megváltozik sárgára,
narancsossárgára, barnássárgára (termokromizmus), sötétben tárolva
pedig visszanyerik az eredeti, zöldes árnyalatú színüket
(fotokromizmus). A színváltás mechanizmusa még nem teljesen tisztázott.
A kaméleon gyémántok IAa/Ib típusú gyémántok közé sorolhatók be. A
nitrogén mellett tartalmaznak kis mennyiségű hidrogént és nikkelt. A
zöldes színekben az abszorp ciós spektrumon egy széles transzmissziós
ablak található, 480 és 800 nm között. A felmelegítés hatására a 800 nm
maximummal rendelkező, 575-1000 nm szélességű sáv intenzitása
jelentősen csökken, a transzmissziós ablak tovább nyílik a sárga-vörös
fény tartománya felé, és ez a kő sárga, narancsossárga színben jelenik
meg. A kaméleon gyémántok mind fluoreszkáló kövek, a fluoreszcencia
színe krétaszerű sárgásfehér, illetve sárga. A fluoreszcencia
intenzitása a rövid hullámhosszú UV (254 nm) gerjesztésekor
alacsonyabb, mint hosszú hullámhosszú UV (366 nm) gerjesztésekor. A
legjellegzetesebb a sárga színű foszforeszcencia, azaz a gerjesztő fény
kikapcsolásakor a lumineszkálás sugárzása relatíve hosszabb ideig
megmarad. A foszforeszcencia intenzitása és csillapodási ideje változó
lehet, de mindig megfigyelhető a kaméleon gyémántoknál. A kaméleon
viselkedés nem korlátozódik az itt felsorolt kövekre. Színváltó
effektus található gránátokban és zafírokban is. Ezeket a köveket
mindig érdemes megnézni a különböző megvilágításokban.
|
