A LÁSZAT CSAL

Mindegyik „story”-m úgy kezdődik, hogy valaki - ki, milyen kérdéssel - bekopog a laborba… „Mielőtt kihajítanám a
szemétbe, a biztonság kedvéért nézd meg! Szerintem ez üveg…” Nagy öröm számomra, amikor jó hírrel szolgálhatok:
„Ez nem üveg. Ez egy értékes, kezeletlen zafír. Amit buborékoknak néztél, folyadékot tartalmazó kétfázisú zárványok…”  

Hát igen, a látszat gyakran csal, különösen, ha régi a kő, a fazettái kopottak, alig vannak zárványok, vagy olyan picikék,
hogy 10-szeres lupé nagyítással nehéz kiigazodni rajtuk, vagy foglalatban van a kő, és nem lehet minden szögből átvilágítani.
A színes drágakövek utánzatai között még mindig az üveg áll az első helyen. Gyönyörű, rózsaszínben pompázó kunzitként
vették meg a kifogástalanul csiszolt 21,42 ct tömegű követ (1. ábra). A láncszilikátokhoz tartozó monoklin piroxen felépítésű
spodumen ásvány - LiAL(SiO3)2 - nemes változatában két drágakő is található: hiddenit, a krómtartalmú smaragdzöld,
és kunzit, a mangántartalmú ibolyás bíbor, illetve rózsaszínű változata (2. ábra). Jellegzetes pegmatit ásvány, gránitpegmatitokban
más Li-, valamint Be-tartalmú ásványok társaságában keletkezik. A kristályai néha óriások, többméteresek is lehetnek.
Alakra táblásak, zömök oszloposak. Két irányban is tökéletesen hasadnak, a hasadás felülete gyöngyház fényű.

A kunzit kéttengelyű, pozitív optikai jelleggel. Pleokroizmusa
nagyon erős, a pleokrós színei bíbor (α-sugár) - színtelen (ϒ-sugár). A törésmutató értékei: nα 1,648-1,661; nβ 1,655-
1,670;nϒ 1,662-1,679. A bíboros rózsaszín mélyítése céljából a kunzitot gyakran hevítik, vagy besugározzák. A kezelt
és nem kezelt kövek színe a napon egyaránt gyorsan kifakul. Így a kunzittal ékesített ékszer viselését inkább az esti órákban
tudnám javasolni. A kunzitként megvásárolt kő (2. ábra) ezzel szemben polariszkópban
anomális viselkedést mutató, a törésmutató értéke pedig 1,525. A kő zárványmentes, a rundisztján viszont lupéval
is jól látható, az üvegre jellemző kagylós törés figyelhető meg. Az UV-fénnyel való gerjesztéssel ugyan csak a
kunzittól eltérő viselkedés volt megfigyelhető. Amíg a kunzit igen gyenge pirosas színű fluoreszcenciát mutat, a vizsgált kő
fluoreszcenciája (1. ábra) nagyon erős, tejszínű volt (gerjesztés 296 nm-nél).

Időnként nem egy-egy kő meghatározására, hanem egy halomnyi kő szétválogatására kapok megbízást. A munka időigényes,
hiszen minden egyes követ meg kell néznem, nem hagyatkozhatok a látszatra. A 3. ábrán bemutatott kék színű
követ, ami ugyancsak üveg, azért mutatom be, mert zárványa megtévesztésig hasonlít a természetes, ún. „rovarszárny”
zárványra, ami nem más, mint a kristály növekedése során bekövetkezett repedés gyógyulása. Csak nagyobb nagyítással,
sötét látótérben lehet látni, hogy a folyadék helyett e zárványban gázbuborékok vannak. A gázbuborékok felülethez kötött
elhelyezése, a szétszóródott megjelenésük helyett igen szokatlan és félrevezethető lehet.

És bezzeg a kvarcok! Rengeteg szintetikus kvarc forog a piacon. Ma minden szín minden árnyalatában gyártják. Bármilyen
színes drágakövet lehet velük utánozni! A megszokott szintetikus ametiszt, citrin mellett találkozhatunk szintetikus
ametrinnel, kétszínű turmalinokat utánzó kvarcokkal is. A 4. ábrán bemutatott 18,61 ct kő meghatározása nagyon
gyors volt, hiszen a polariszkóppal a konoszkóp lencse segítségével azonnal lehetett látni, csak a kvarcokra jellemző az ún.
„bikaszem” effektust. A kvarc optikai tengelyképe különbözik más egytengelyes kristályok tengelyképétől. Ennek az oka a
kvarc optikai aktivitása: a kvarckristályon áthaladó lineárisan polarizált fény rezgési síkja az eredeti irányhoz képest elfordul.

A kvarckristályok rácsában az SiO4-tetraéderek a főtengellyel párhuzamos irányban spirálisan csavarodva helyezkednek el.
Ennek köszönhetően a főtengelyes kristályokra jellemző, kereszt alakú tengelykép közepe nem sötét, hanem fehér fény
megvilágításában színes. Kvarc esetén piros színű. A kő szokatlan sárga-zöld színzónasága megkérdőjelezte a
kő természetes eredetét. Mikroszkópos vizsgálat során, sötét látótérben, 60x-os nagyítással láthatóvá váltak az apró méretű,
ún. „kenyérmorzsa” zárványok, amiket 10x-es nagyítású lupéval észre sem lehet venni. Ezen zárványok jelenléte egyértelműen
bizonyítja a kő szintetikus voltát. Az 5. ábrán bemutatott 30,60 ct tömegű kő ugyancsak kvarcnak bizonyult. A
természetben nem létező, kék-zöld színzónasága miatt nem volt kérdés a szintetikus származás, amit ugyancsak a „kenyérmorzsák”
zárványai is bizonyítottak. A laboratóriumban szinte mindennapi történet, hogy találkozok
a „látszatát” jó és rossz irányban meghazudtoló kövekkel. Mindenki biztosra akar menni, és külön öröm számomra, amikor
azzal a kéréssel kopognak be: „A biztonság kedvéért, nézd meg!”