A gyémánt ára
A gyémántba való befektetés kérdése – érdemes vagy nem érdemes? - az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel munkám során találkozom. A válasz nem egyszerű. Milyen jellegű befektetésről van szó, hiszen a gyémánt ebben a vonatkozásban is egy különleges árucikk, nem igazán szokványos befektetési kategória. Ha valaki gyors visszaterülésben gondolkodik, jobban teszi, ha elfelejti a gyémántot úgy, ahogy van, ha csak nem tud igen áron alul, a valós értek töredékért venni egy követ. Amennyiben valaki hosszú távú befektetett pénz értékmegőrzésében gondolkodik, akkor az elsődleges kérdés, hogy milyen minőségű kőbe érdemes befektetni, érdemes e felárat fi zetni az extra minőségért, hiszen éppen ezekre a kövekre a másodlagos forgalomban nehezebb megtalálni a vevőt és a másodlagos eladásuk mindig nagyobb pénzveszteséggel jár. De van még egy nagyon fontos aspektus, hogy miért is különleges árucikk a gyémánt. Azért, mert nagyon nagy érték koncentrálódik nagyon kis helyen, bárhová feltűnés nélkül el lehet vinni, és ha úgy hozza a sors, a világ bármelyik részén lehet abból új életet kezdeni.
Nagy szükség esetén a világ legkeményebb, életet megmenthető valutája. Ahogyan a nagymamám mondogatta „befektetés a fekete napokra”.
De nézzük részletesebben, milyen tényezők, hogyan befolyásolják az egyébként igen stabil gyémántpiac árait. Az egyes tényezők hatásait nem mindig lehet logikusan megmagyarázni, hiszen a gyémántkő, gyémántos ékszer birtoklása nem csak a pénzről szól, hanem az érzésekről is. Mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy nem a gyémánt áráról, hanem a gyémánt pénzben kifejezett értékéről szeretnék pár gondolatot megosztani. Miért nem az árról? Azért, mert a gyémánt ára - a gyémántos ékszer ára is - sokféle lehet: beszélhetünk nagykereskedelmi-, kiskereskedelmi árról, forrástól függő beszerzési árról, de nem mellékes a vásárlási hely sem (kis üzlet – nagyüzlet lánc, főutcán van fényes kirakattal, vagy internetes kereskedelem stb.). A gyémánt, miután kibányászták, kereskedelmi láncba kerül be: nyersgyémánt kereskedelem, csiszolóműhelyek, nagykereskedők, kiskereskedők, ékszerkészítők, ékszerkereskedelmi lánc és így tovább. Mindegyik láncszemben a kő ára csak nő. Ez így van rendjén, hiszen munkával jár és a munkát és a hozzá járulékos költséget is meg kell fi zetnie a végfogyasztónak! Ezt pedig a másodlagos értékesítéskor nem, vagy csak töredékében lehet érvényesíteni.
A gyémánt értékmeghatározásához a követ az un. 4C, mindenki által jól ismert szabályokkal nagyon pontosan be kell sorolni a következők szerint: 1.C – a kő tömege ct -ban; 2.C – a kő színe; 3.C – a kő tisztasága és a 4.C – a kő csiszolási minősége, amely a kő arányaiból, szimmetriai jegyekből és a polírozás minőségéből tevődik össze. Az egyszerűség kedvéért eltekintünk az egyes valuták egymáshoz viszonyított ingadozásától és a gyémántkereskedelemben szokásos USD-ban mutatjuk meg a példáinkat. A gyémánt értéket pedig az USD/ct áron adjuk meg az összehasonlítás érdekében. Nézzük meg, hogy az egyes tényezők milyen hatással vannak a kő értékére:
1.C - A kő tömege.
A gyémánt értéke a tömeg növekedésével természetesen nő. A karátonkénti ára változik a tömeg „tól – ig” terjedő kategóriák szerint. Amikor az egyik tömegkategóriától átugrunk a következő kategóriához, a karátonkénti ára exponenciálisan nő. Ez az exponenciálisnövekedés sem egy forma: nő a tömeg és nem egyenletesen nő a magasabb tömegkategória karátonkénti ára is. Például, egy 0,99ct kő ára csupán 1%-al magasabb, mint 0,98 ct kő. Nézzük konkrétan pl. G-VS2 0,90 – 0,99 tömegintervallumú kő listás ára 6400,-USD/ct, viszont az 1,00 ct tömegű ugyanolyan kő listás ára már 8500,- USD/ct, ami már 32,8%-al több mint más szempontból pontosan ugyanolyan, 0,99 ct kő. Általában az 1,00 ct-ot éppen meghaladó köveknél leggyakrabban találkozunk a csiszolási hiányosságokkal, mert a csiszoló az árugrásnak köszönthető extra nyereség érdekében minden trükkét felhasznál - természetesen mindegyik a kő szépségének rovására megy – hogy a kő tömege meghaladja az 1 ct-os határt.
2.C - A kő színe.
Általánosan, minél fehérebb a kő, annál drágább. De itt is a karátonkénti ára nem egyenletesen változik, ráadásul a változás mértéke ugyancsak függ a kő tömegszerinti kategóriába való besorolásától. Csak egy kis példa: 1,00 ct VVS2 tisztaságú Top Wesselton (G) színű kő karátonkénti ára 1700, - USD magasabb, mint ugyan olyan, Wesselton (H) színű kő áránál, ugyan akkor az ugyancsak Top Wesselton (F) színű kő csak 1300,- USD többet ér a G színű kőnél! Érdemes e a vevővel megfi zettetni ezt a leheletnyi, csak szakember által látható színkülönbséget? Döntsön maga a vevő, hogy ez megéri neki vagy nem. A színszerinti besorolás egyébként a leg-szubjektívebb tényező a minőségi besorolásnál! Sok gyakorlatot, speciális körülményeket és kalibrált, referencia színskála kőkészlet szükséges hozzá.
3.C - A kő tisztasága.
Minél tisztább, annál drágább a kő. A legdrágábbak a zárványmentes kövek. Az ár különbség ismét nem egyenletes. Például, nézzük 1,00 ct Top Wesselton (G) színű kő tisztaság szerint karátonkénti ár különbségeit: IF-VVS1 1400,-USD; VVS1-VVS2 1000,- USD; VVS2-VS1 1500,- USD; VS1- VS2 600,- USD; VS2-SI1 700,- USD; SI1-SI2 1200,- USD. Ezen tisztaságbeli különbségek szabad szemmel nem láthatók, és ha az SI zárványok jól helyezkednek el, semmit nem vesznek el a kő szépségéből! Így a nagyon-nagyon kismérető zárványokkal rendelkező VVS1 és kismérető zárványokkal SI1 kő árkülönbség pedig 3800,- USD! Egy éve, a magas tisztaságfokú CVD gyémántok megjelenésével és a világgazdaság meglassulásával jósoltam azt, hogy felértékelődnek az SI kövek, ami az utóbbi hetek ártendenciáiban jól megfi gyelhető.
4.C – A kő csiszolása.
Ez minőségi tényező: a kő szépsége múlik a csiszolás minőségén. A csiszolás minőség szerinti besorolás három szempont szerint osztályozzak: a kő arányai – a kerek briliáns csiszolási forma esetén %- ban mérve a kő rundisztjának mért átmérőjű (100%)-hoz viszonyítva, a kő szimmetriája és a kő polírozása. A kő megengedett arányai viszonylag széles tolerancia határok között mozognak. Így például a tábla 55-66% között kell, hogy legyen, a kő magassága 54-66%, korona magassága 11-16%, pavilon mélysége 42-45%, rundiszt vastagsága pedig nem haladhatja meg a 3%-ot a nagyon jó csiszolású köveknél. A csiszolási hiányosságok pont levonásokkal járnak és a kő értékét összességben akár 15-20%-al is csökkenthetik a súlyos hibák esetén! Sokan azt hiszik, hogy egy gyémánt beárazásához elegendő listás, például Rapaport szerinti árat és az eladási statisztikákból meghatározott kő kereskedelmi értékét - amely és az esetek többségében a listás ár alatt van - megtudni. A beárazás művészete pedig csak az után kezdődik! Egy adott gyémánt esetén el kell dönteni az úgynevezett prémium (értéknövelő) ill. diszkont (értékcsökkenő) százalékos mértékét. Ez pedig a kő besorolásához, tulajdonságaihoz (például, van e fl uoreszcencia, mennyire erős, milyen színű) képest olyan piac ismeretet is igényel, mint például folyamatosan változó kereslet – kínálat, dívat, általános gazdasági tendenciák, befektetési hajlam és még sok minden mást is lehetne ide sorolni. De térjünk vissza a befektetési kérdéshez. Érdemes e gyémántba fektetni? A női véleményem szerint mindenképpen, különösen, ha ajándékba kapjuk a szép követ! Azzal ugyan is csak nyerni lehet.
|