Gyémánt bevonatú cirkónia
A gyémántutánzatok között még mindig a cirkónia (cirkónium-oxid ZrO2) kövek állnak az első helyen. A drágakő-nomenklatúra szerint a cirkóniát a műtermékek közé sorolják be, hiszen az ékszeripar részére szabályos rendszerben kristályosodó változatát gyártják és kubikus cirkóniának nevezik.
A természetben a cirkónium-oxid monoklin prizmatikus kristályok formájában található meg baddelit ásványként. A koromfekete szÃnű baddelit opál (ritkán átlátszó-áttetszÅ‘), magas, félig fémes fényű kristályok magmás maficus kÅ‘zetben keletkeznek, mivel a kÅ‘zet magasabb szilÃcium- koncentrációja a ZrSiO4 cirkónium-szilikát - azaz nemes változatában cirkon drágakövek - keletkezésének kedvez. A természetben szabályos rendszerben kristályosodó cirkonium- oxid termodinamikailag nem stabil. Azonban '70- es években oroszországi tudósok megtaláltak a módját, hogyan lehet laboratóriumi körülmények között stabilizálni a kubikus cirkóniát, amelyet azóta tömegesen gyártanak minden szÃnben, sÅ‘t, szÃnváltó változatában is. A kiválóan csiszolt és polÃrozott cirkóniaköveket látszatra, nagyÃtás nélkül nehéz megkülönböztetni a gyémánttól.
A fényességet és tüzet adó magas törésmutató értéke, illetve fénybontó képessége (diszperzió) igen attraktÃvvá teszik a cirkóniakövekkel készÃtett ékszereket, nem beszélve a gyémánthoz képest töredék áraikról. A kubikus cirkónia Moch-skála szerinti keménysége csupán 6,5. Gyorsan kopik és elveszÃti a fényét. A nanotechnológiák fejlÅ‘désével azonban technikailag teljes mértékben megvalósÃthatóvá vált a cirkóniakövek gyémántréteggel való bevonása, mely gyémántra jellemzÅ‘ kopásállóságot biztosÃt a cirkóniának. Ma több cég hirdeti és igen borsos áron forgalmazza az ilyen ter mékeket, a legismertebbek Diamantine és Diamondlite márka néven.
A gyártó cégek (Serenity Technologies, Diamondlite International, Anupam Gems Japan) azt hirdetik, hogy a bevonat folytonos, 60 nm-nél (0,06 μm) vékonyabb, átlátszó, szÃntelen réteg, mely mátrixba beágyazott nanokristályos szintetikus gyémántok (CVD) szubmikroszkópus részecskéibÅ‘l áll össze, és igen stabil. A gyémántrétegnek köszönhetÅ‘en bevont kövek nagyobb, gyémántra jellemzÅ‘ brilianciával rendelkeznek. Még a bevonat nélküli cirkóniakövekben is erÅ‘s fényben szivárványszerű fényjáték és narancsszÃnű fényvillanások figyelhetÅ‘ek meg, a gyémántréteg tompÃtja ezeket az optikai jelenségeket, ezért a bevont köveket még inkább össze lehet téveszteni a gyémánttal. A gyémántnak az utánzatoktól való egyszerű és gyors megkülönböztetése érdekében fejlesztették ki a mindenki által jól ismert gyémánttesztereket. A gyémántteszter hÅ‘vezetÅ‘ képesség alapján érzékeli még a kisméretű, foglalatban lévÅ‘ gyémántokat is. Ahhoz, hogy a teszter a gyémánt bevonatát gyémántnak érzékelje, a rétegnek legalább 5 μm vastagnak kell lennie, ami 100-szorosa a kereskedelmi forgalomban lévÅ‘ bevont köveknek.
A decemberi hamburgi ásványkiállÃtást meglátogató barátom mesélte, hogy az Anupam Gems cég képviselÅ‘je úgy reklámozta a terméket, hogy kezében tartva a nagyobb cirkóniakövet minden oldalról gyémántteszterrel megérintette, és a gyémántteszter gyémántot jelzett. Az utóbbi pár évben több neves drágakÅ‘-laboratórium megvizsgálta a kereskedelmi forgalomban lévÅ‘ gyémánt bevonatú cirkóniaköveket, és eddig a gyártók hirdetéseivel ellentétben senki nem mutatott ki egy összefüggÅ‘, stabil és ráadásul vastag gyémántbevonatot cirkónián. A gemológiai mérések ugyancsak nem jeleztek különbséget a bevont és nem bevont cirkóniakövek között. A technológiák rohamszerű fejlÅ‘désével úgy látszik már lehetséges vastag és átlátszó gyémántbevonatok készÃtése, és számÃthatunk ilyen kövek kereskedelemben való megjelenésére. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül.
MindenekelÅ‘tt az ilyen kövek beazonosÃtásának kérdése. Mindig igaz, ha a gyémántteszter nem jelez gyémántot, százszázalékos biztonsággal kijelenthetÅ‘, hogy a kÅ‘ nem gyémánt. Ha viszont a teszter gyémántot jelez, a kÅ‘ még nem biztos, hogy gyémánt. A foglalat nélküli bevont cirkóniakövek fajlagos sűrűség méréssel megkülönböztethetÅ‘ek a gyémánttól (5,5– 6,0 g/cm3 versus 3,52 g/cm3). Foglalatban lévÅ‘ kövek esetén a túl jó szÃn, zárványok hiánya, kerekÃtett fazettaélek, polÃrozott rundiszt, valamint a bevonat és a kÅ‘felület határán felléphetÅ‘ optikai effektusok jelezhetnek, hogy a teszter jelzése ellenére mégsem gyémánttal van dolgunk.
A helyes beazonosÃtás mellett van még egy, helyes nomenklatúrát érintÅ‘ kérdés, mégpedig mekkora rétegvastagság mellett kell a köveket bevont köveknek, vagy csupán felületmódosÃtott köveknek tekinteni. A szofisztikált nagyműszeres vizsgálati módszerek mellett (pl. Scaning-elektronmikroszkópia, Raman-spektroszkópia), milyen egyszerű módszerrel mutatható ki a bevonat jelenléte és mérhetÅ‘ vastagsága. Kérdés az is, hogy a meghirdetett kopásállóság milyen rétegvastagságnál kezd érvényesülni, mekkora a növekedés mértéke, mennyire permanensnek lehet tekinteni és milyen laboratóriumi módszerrel lehet majd kimutatni.
|
