Zárványok természetes, kezelt és szintetikus zafírokban

A zafír a színesdrágakő-kereskedelem egyik legfontosabb köve. Magas fényének és keménységének köszönhetően kiválóan alkalmas bármilyen ékszer készítésére, folyamatos viselésre.

Minden színben és színárnyalatban előfordul, kivéve a piros. A piros színű korundot rubinnak nevezzük. A legszebb kék színű zafírok még mindig a kasmíri kövek, sajnos ezek már csak másodlagos forgalomból és ritkán szerezhetők meg, illetve nagy aukciós házak árverésein találkozunk néha egy-egy kiemelkedő minőségű és méretű kővel. Ázsia legfontosabb zafírlelőhelyei találhatók Burmában (Myanmar), Thaiföldön és Srí Lankán, de bányásszák Kambodzsában, Vietnamban és Indiában is. Afrikában Madagaszkáron és Tanzániában vannak fontosabb lelőhelyek. Ausztráliában találhatók jelentős mennyiségű, bár nagyon sötét színű kövek. Az USA-ban híresek a montanai alluviális zafírlelőhelyek. Ma a piacon lévő zafírok főleg Srí Lanka-i és madagaszkári származásúak. A nem kezelt, jó színű kövek - származásuktól függetlenül - nagyon magas árakon kelnek el. A nagy kereslet miatt a drágakőpiacon rengeteg kezelt és szintetikus kő is forgalomban van. A megkülönböztetésük a belső ismérvek alapján lehetséges, binokuláris mikroszkóp és különböző megvilágítási technikák segítségével.

Eduard Gübelin és John Koivula háromkötetes zárványok fotóalbumának (Photoatlas of Inclusions in Gemstones, kiadási évek: 1986., 2003. és 2005.) köszönhetően, nem csak gyönyörködhetünk a kövek belső világában, de betekintést nyerünk sok más aspektusba is. Természetes zafírok magmás vagy metamorfikus geológiai folyamatokban keletkeznek. A nem kezelt kövek zárványai azok az ásványok, amelyek a környező kőzetekben is megtalalhatók. Az egyes ásványi zárványok, mint például a bemutatott turmalinkristályok kasmíri zafírban, jellemzők egy adott lelőhelyre és elegendő bizonyítékot szolgálnak a kő származását illetően. Az ásványi zárványok mellett találkozunk negatív kristályokkal, lepkeszárnyakkal, részben begyógyult repedésekkel is.

A leggyakoribb és hagyományosnak tekintett, színjavítást szolgáló kezelés a hőkezelés. A kék színű zafírokban például a hőkezelés hatására - belső diffúzió eredményeként - rutilból szabaduló titán kölcsönhatásban vassal, mélyíti a kék színt. A hőkezelt kövekre jellemző szilárd ásványok megolvadása, kiterjedése, színvesztése, feszültségudvarok keletkezése. A folyadékot tartalmazó, rovarszárnyakra emlékeztető (az angol nyelvű irodalomban „fingerprints”, vagyis ujjlenyomatok) zárványok finom szerkezete megváltozik, nagyobb cseppek keletkeznek, a megjelenésük gyakran tollszerűvé változik, irizál.

A hőkezelés során a különböző színvivő anyagok hozzáadásával gyakran alkalmazzák a diffúziós eljárást is. A felületi diffúzió során a színezőanyagok nem kerülnek mélyen a kő belsejébe, felhalmozódnak a felszíni repedésekben, hasadékokban. A felületi diffúzióval szemben - berillium hozzáadásával - a kristályrács elektronszerkezetében új színcentrumok keletkeznek, és a kövek színe megváltozik. Ez a folyamat visszafordíthatatlan. Sajnos, a berilliumos kezelés nyomai nem mindig láthatók fénymikroszkóppal. Ha magas hőfokú kezelés nyomait látjuk, mindig gondolni kell a lehetséges berilliumos kezelésre is. Ahogy a bemutatott fényképen látjuk, nem csak sárga színű zafírokban találkozunk berilliummal kezelt kövekkel, de kék színű zafírokban is.


A rosszabb minőségű, nagy repedésekkel teli köveket színes, üvegszerű anyaggal feltöltik. A töltött kövek a rubinok között a leggyakoribbak, de találkozunk töltött zafírokkal is, mégpedig minden színben. A töltés tényét buborékokból, huzagolásokból, szokatlan színzónásságból, a kő színétől eltérő fényfelvillanásokból lehet felismerni. Újabban találkozunk olyan természetes kövekkel, amelyek repedéseit folyósítószeres eljárásban keletkező szintetikus korunddal töltik be. Kezelnek szintetikus köveket is, hogy azok még jobban hasonlíthassanak a természetes kövekre. A cseppolvasztásos (Verneuil-) módszerrel növesztett kristályokat megrepesztik, és a keletkező repedéseket folyósítószeres eljárással gyógyítják meg. Az így kezelt kövek mikroszkóppal a jellegzetes, lépsejtszerű mintázatból felismerhetők. A kezelések célja mindig a minőségjavítás, a kedvező árfekvésű, de mégis szép kövek keresletének kielégítése. A kezelt kövek, mint szintetikus kövek is jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek.

Azoknak, akik jobban szeretnének belemerülni a zafírok (rubinok) lélegzet-elállító belső világába ajánlanám a következő linkeket:

http://dx.doi.org/10.5741/GEMS.53.2.213 http://www.lotusgemology.com/index.php/library/inclusion-gallery? filter%5Bgemtype%5D=&filter%5Borigin%5D=&filter%5Benhancement% 5D=&filter%5Bsearch%5D=&start=0&layout=gallery