BÜSZKESÉG ÉS A FÉLELEM
There are no translations available.

CVD-gyémánok

Büszkeség és a félelemAszintetikus gyémántokra vonatkozó tömérdek tudományos publikációt és újságcikket elolvasva, külön szerencsémnek tartottam, hogy személyesen is megismerkedtem a CVD- gyémántok egyik gyártójával.

Az emberem „diamond manufacturer”-ként mutatkozott be, de mivel a „manufacturer” szó angol szakmai nyelven a csiszolómûhelyt is jelenti, visszakérdeztem. „Persze - válaszolt - csiszoljuk is az általunk gyártott CVD-t. - Szóval Ön az az ember, aki nekünk, a laboroknak ennyi fejtörést okoz?” Válaszul csak mosolygott és megígérte, hogy megmutatja a termékeit. Nagy izgalommal vártam e pillanatot. Tágra nyílt a szemem, amikor lottokban (egységcsomag), a gyémántparcellás papírokba gondoson becsomagolva, telipakolt dobozokban az asztalra kerültek a CVD-k. Szintelen, vibráló sárga, konyak, villogó zöld színek minden árnyalatában, méretben és csiszolási formában. „És a rózsaszín, a kék? - kérdeztem én. - Most nem tudom megmutatni, mert az összeset épp most vitték el, de ha kell, legyártjuk”.

Már éjfél is elmúlt, amikor a CVD-k növesztésével, a színes gyémántok elõállításával, a kezelésekkel, és az ahhoz kapcsolódó részletek tudományos kérdéseivel foglalkoztunk. Elõkerültek a spektroszkópiai vizsgálatok eredményei, egyes színcentrumok kimutatási, illetve átalakulási lehetõségei. Jól felkészült, lelkes fiatal csapattal voltam, akikkel közös tudományos nyelvet beszéltünk, akik õszintén megmondták milyen kérdéseket nem tudtak még megoldani, és közösen tárgyaltuk a lehetséges megoldásokat. Nagyon büszkék voltak a teljesítményükre, és én is csak gratulálni tudtam hozzá. Idõ hiányában nem tudtam megnézni a gyártóüzemet és a laboratóriumot, bár felajánlották, hogy azt is örömmel megmutatják.

A beszélgetésünk legelsõ mondatában megmondták, hogy õk nem szeretik, ha a termékeiket szintetikus köveknek nevezik. Ehelyett õk jobban szeretik a „cultured (tenyésztett)”, „grown (növesztett)” gyémánt megnevezést. Nem szálltam vitába, és hivatkoztam az egyértelmû CIBJO utasítására - a GemSztár Drágakõvizsgáló Laboratórium ugyanis a CIBJO-gyémánt és drágakõ minõségosztályozási szabványainak megfelelõen végzi a kövek besorolását -, mely szerint a kõ megnevezésében a „gyémánt” szó elõtt ki kell írni „természetes” vagy „szintetikus”, illetve az utóbbival egyenértékû „laboratóriumban növesztett”, vagy „laboratóriumban elõállított” jelzőt is.

A kérdés egyáltalán nem olyan egyszerû, mint az elsõ pillanatban tûnik. A színes szintetikus köveket - annak ellenére, hogy ugyanolyan fizikai, kémiai és optikai tulaj don ságokkal rendelkeznek, mint természetes társaik - nem tekintjük drágaköveknek, és drágakõtanúsít - vány sem jár nekik. És a szintetikus gyémánt? Alkalmazhatók-e egyáltalán szintetikus gyémántra a természetes kövekre kidolgozott 4C besorolási szabályok, melyek árbeli különbségeket hívatottak jelezni? Nemhogy a kereskedelem, de a drágakõ-laboratóriumok tudományos világa sem ért egyet ezekben a kérdésekben. A GIA például nem ad tanúsítványt a szintetikus gyémántoknak. Az IGL és az AGL pedig más, sárga színû, papíron tanúsítják a szintetikus köveket. Amíg a terminológiai viták zajlanak, szintetikus gyémántok hódítanak a világon. Így például az amerikai Gemesis cég, amely a szintetikumok legnagyobb gyártója, októberi hírlevelében jelezte, hogy mostantól rózsaszínû szintetikus gyémántok és azokkal készített ékszerek is kaphatóak náluk. A rózsaszínû kövek piacra való bevezetése, éppen októberben, egyáltalán nem véletlen. Az október ugyanis a mellrák elleni küzdelem hónapja: nekem is van rózsaszínû, reményszalagként ismert kitûzõm, igaz nem rózsaszínû gyémántokkal.

A szintetikus gyémántok egyre növekvõ kereslete - és a természetes kövekhez képest kedvezõ árai - biztosítja egyre nagyobb volumenû gyártásukat, és egyre gyakoribb szabadpiaci megjelenésüket. A rendkívül okos és átgondolt marketingpolitikának köszönthetõen - ezek a kövek a legtisztább, vér- és környezetszennyezõdéstõl mentes gyémántokként vannak bemutatva -, számolnunk kell a szintetikus gyémántok külön piacának megjelenésével. Annak természetesen van jogosultsága, hiszen Swarovski költeményeit is szikrázó kristályokkal ékesített ékszerként mutatják be, pedig az ékszer szó szigorú értelmezésében nem az, és az amorf üveget sem lenne szabad kristálynak titulálnia. A nagyon nagy gond soha nem a tudóssal, és nem a szintetikumok gyártóival kezdõdik. A CVD-gyémántokat mindenekelõtt az elektronikai- és computer ipar számára kezdték gyártani. A gyémánt magas elektromosság- és hõvezetõ képessége miatt, a gyémánt áramköri lapkák kiválóan fel tudnák válltani a szilíciumot az egyre gyorsabb computerekben. Sajnos ez a váltás, a szilíciumos áramkörökbe történõ nagy befektetések nem visszatérülése miatt, nem megy végbe olyan gyorsan. Így a gyémántos áramkörök gyártása nem kötötte le a CVDgyártók kapacitásait: a gyártók más felhasználási lehetõségeket kezdtek keresni, és megtalálták az ékszeripart.

A drágakõvizsgáló laboratóriumok egyre gyakrabban találkoznak természetes kövekként értékesített szintetikus gyémántokkal. A nagyobb kövek vizsgálatával nincs is gond. A gond a kisebb, illetve az ékszerbe beépített kisméretû kövekkel van, melyeknek besorolása - akármilyen jól felszerelt laboratóriumban is - nagyon nehéz. Senkiben se legyen hiú remény, hogy egyszer csak lesz egy mûszer, amely képes lesz gombnyomásra megkülönböztetni a természetes és a szintetikus gyémántokat. Most is vannak módszerek, eljárások és mérések. És erre a témakörre leginkább igaz a tudományos kutatók kedvenc mondása: Egy mérés nem mérés, egy módszer nem módszer! Ezek drága és idõigényes, fõleg spektroszkópiai módszerek, melyekkel egy darab, bizonyos méretnél nagyobb kõ vizsgálata lehetséges. Azért is olyan riasztóak azok az egyre gyakoribb esetek, amikor kis köveket tartalmazó lottokba bekeverik a CVD-t. A Rapaport News internetes újság már két hete azzal a felhívással kezdõdik, hogy mindenki ragaszkodjon ahhoz, hogy a szállító/eladó a gyémántokat kísérõ összes okmányokban szerepeltessen „természetes, nem kezelt” szavakat. Amikor épp e cikket írtam, kaptam meg egy újabb sajtótájékoztató anyagot, amely a szintetikus gyémántok körül kialakult krízissel foglalkozik. Martin Rapaport, a Rapaport Group elnöke, a nagy-britanniai gemológiai egyesület (GEM-A) 100 éves évfordulója alkalmából - Londonban, november 1-5. között - megtartandó ünnepi konferencián, november 3-án beszédet mond. A beszéd másolatát a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it média- központtól lehet kérni.